Október 4-én ünnepli az egyház Assisi Szent Ferenc rendalapító ünnepét, aki természetszeretetével, alázatosságával, egyszerűségével új irányvonalat jelölt ki az egyház számára a középkor derekán. Iskolánk védőszentjére az előtte való napon, kedden emlékeztünk lelkinap keretében.

A Főtemplomban bemutatott szentmisén dr. Novák István főigazgató atya a gazdagság fogalmáról gondolkodott a jelenlévő több mint 800 fős diáksereggel. Az apja vagyonát visszautasító Francesco rájött, hogy a földi vagyon nem sokat ér, csak néhány évtizedig lehet élvezni és végső soron nem ez tesz boldoggá. – Szüleink végzettségétől, munkahelyétől, fizetésétől, a külső körülményeinktől függetlenül nagyon gazdagok lehetünk lélekben. A földi kincset a moly megrágja. Égi kincset szerezhetünk, ha segítünk, szeretettel vagyunk a társaink felé, ha jót teszünk a rászorulókkal – elmélkedett beszédében az atya. Attól függetlenül, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk, legnagyobb feladatunk elérni a legfontosabbat, a boldogságot. A Niagara-vízesés mellől is az otthoni csap csöpögésére vágyó ember példájával zárta le gondolatmenetét az atya.

A szentmise után a Nagyboldogasszony iskola tornacsarnokában zenés evangelizációra került sor. Pintér Béla keresztény dalszövegíró, zenész, énekes találkozott diákjainkkal. Zeneszámaival gazdagított előadásában beszélt Jézus változhatatlan személyéről, önazonosságunk fontosságáról – ki vagyok én és merre tart az életem? –, az aggódás fölöslegességéről.  – Csak arra a napra van ráhatásunk, amit épp most élünk, senkinek nincs garantálva a holnapi nap. De a ma itt van. Ez a te napod, a te pillanatod. Örülj a mában! Legyél egy megérkezett ember, aki jól érzi magát a bőrében, élvezi a mindennapokat! – engedte útjukra a diákokat az előadó.

A Jászberényi Ifjúsági Önkormányzat ez év tavaszán hirdetett fotópályázatot a 12-25 éves korosztály részére, melynek témája és jeligéje „Jászberény az én szememmel” volt. Az ünnepi kiállítás-megnyitóra és díjkiosztóra október 3-án, kedd délután került sor a Városháza dísztermében.

Az ünnepi műsort a Liska József Katolikus Középiskola tanulói adták. Barta Virgínia, az ünnepség narrátora a pályázókon és felkészítő tanáraikon túl köszöntötte Szatmári Antalné alpolgármester asszonyt, Hajnal-Nagy Gábor alpolgármestert, Bohárné Bathó Rozália önkormányzati képviselőt, Antics Istvánt, a Lehel Vezér Gimnázium igazgatóját, Magyar Gézánét, a Liska József Katolikus Középiskola igazgatóhelyettesét, Baráth Károly aranykoszorús fényképészmestert, a zsűri elnökét és a zsűri tagjait: Kerekné Mihalik Juditot, a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria múzeumpedagógusát és Bíró Jánost, a Jász Napló szerkesztőjét és fotósát.

A pályázat kiírói olyan pályamunkákat vártak, melyek bemutatják azokat a helyeket, ahol szeretünk lenni, amiket szeretünk itt csinálni, ami tetszik nekünk ebben a városban. A pályamunkákat csak digitális formában lehetett beadni szeptember 15-ig, és egy fotós maximum három képpel pályázhatott. A pályázatra 28 alkotás érkezett 10 fiatal felvételeiből.

Hajnal-Nagy Gábor köszöntő beszédében elmondta, hogy megtekintve a kiállítást azt vehetjük észre, hogy nagy szeretettel készültek ezek a képek, a város legszebb részeit mutatják.  – A sokféle beállítás és kompozíció arról árulkodik, hogy ti szépnek látjátok városunkat. Éljetek ezzel a tehetséggel, amit kaptatok, gyakoroljátok, fejlesszétek ezt az adottságot! – biztatott az alpolgármester.

A továbbiakban a Liska József Katolikus Középiskola tanulói által összeállított műsort tekintették meg a résztvevők, melyben azt fejezték ki a vers, a zene és a tánc erejével, milyen is tizenévesen ezer szállal kötődni a jász földhöz, az őseinktől örökölt identitáshoz, és végső soron mit jelent magunkhoz ölelni azt az érzést, hogy hálás vagyok, hogy ide születtem, hogy ez az anyaföld fogadott.

Lőrincz Alexandra Reményik Sándor Eredj, ha tudsz! című versét szavalta el, majd Lipcsei Viktória és Péntek Petra jászsági népdalcsokorral örvendeztette meg a nagyérdeműt. Fehér Lili, Molnár Dániel, Fecske Fanni és Andrási István jászsági táncokat mutattak be.

A zsűri nevében Baráth Károly fényképészmester értékelte a beérkezett alkotásokat. Kiemelte, hogy a Promenád, a Korsós lány, a Nagytemplom és a Zagyvapart kedvelt témája volt a beérkezett fotóknak. Összefoglalta, hogy a fotós feladata, hogy meglássa a világban lévő szépet, rosszat, jót, meghökkentőt, gyógyítót, és ezt képes legyen megörökíteni, a közönség elé tárva a megragadott pillanatot. Ennek fényében a következő sorrend született:

1. Varga Zsófi (Terplán SZKI)
2. Baglyas Dominik (Liska)
3. Lengyel Viktória (LVG)

A különdíjat Szatmári Antalné alpolgármester asszony adta át Pap Evelinnek (Liska) és kifejezte örömét, hogy mennyire jó látni, hogy az ifjúságnak más a szeme a város szépségeihez. Az ünnepség végeztével egy kisfilmet néztek meg a résztvevők a beérkezett pályaművekből, melyet Nagy Tamás tanár úr állított össze.

Október első vasárnapján tartja a Barátok temploma hívő közössége hagyományosan nagybúcsúját. Rózsafüzér Királynője tiszteletére dr. Beer Miklós váci megyéspüspök atya mutatta be az ünnepi szentmisét a több egyházmegyéből érkező zarándokok számára, akik zsúfolásig megtöltötték a ferences templomot és a templom előtti teret.

A bátor közéleti szerepvállalásáról ismert főpásztort Gattyán Márton ministráns köszöntötte Árpád vezér honfoglalás kori imájával, majd Lantos Tiborné, az egyháztanács elnöke üdvözölte a vendéget a jászok fővárosában. A szentmise elején a Benke László művésztanár által készített festmény megáldására került sor, amely Kalkuttai Szent Teréz anyát ábrázolja és amely a templom falát fogja díszíteni.

Az igeliturgia olvasmányában Mikeás próféta jövendölése szerint hallhattuk, hogy „...te, Efrata, Betlehem, bár a legkisebb vagy Júdea nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett.” A Megváltó születési helyének jövendölése után a szentlecke tanúsága szerint Mária együtt várta az apostolokkal a Szentlélek kiáradását Jézus halálát követően. Az evangélium szövegrészletében pedig az Angyali üdvözlet hangzott el. Az üdvtörténet három kulcsmozzanatára hívta fel tehát a figyelmet az igeliturgiai rész, és mindhez lényegi köze van Jézus anyjának, Máriának.

Szentbeszédében a püspök atya a váciak üdvözletét hozta el nekünk, és kifejezte örömét, hogy nemcsak átutazóban van városunkban, hanem végre láthatja a zsúfolásig megtelt ferences templomot. Prédikációját rózsafüzér titkokon való elmélkedésre építette fel. A Világosság Rózsafüzér Szent II. János Pál pápa újító kezdeményezése volt, és ennek ötödik titka: „aki az Oltáriszentségben nekünk adta önmagát.” Hogyan élte meg Mária az Eucharisztiát? A Szűzanya élő tabernákulum, élő szentségház, ahogyan Szent II. János Pál hívja egyik apostoli buzdításában. Magában hordozta az Urat, gondoljunk csak az Erzsébettel való találkozására, amely jelenet a váci székesegyház főoltárképén is látható.

Elválaszthatatlan rózsafüzér titok a következő is: „aki nekünk elküldte a Szentlelket.” A Szentlélek kiáradásakor értették meg az apostolok a feltámadás örömhírét, azt a jézusi ígéretet, hogy „Itt maradok veletek a világ végéig!” Arra buzdít minket mindkét titok, hogy fedezzük fel újra a Jézussal való találkozás örömhírét, éljük együtt Máriával a Szentlelket és fogadjuk hálás örömmel az Élet Kenyerét. Krisztushordozóvá kell válnunk nekünk is, kérni, hogy alakítson át minket a lelkületével, hogy visszamenve a világba ráismerjenek bennünk Jézusra. A templomajtóban nem ér véget a krisztuskapcsolat, az igazi kihívás a két vasárnap között hitelesen, igazi hitben eltöltött idő. – Nekünk nem szabad félnünk. Jézus megígérte, hogy velünk marad. Segítsünk a világnak, hogy olyanná váljon, amilyennek Isten akarja látni! Legyünk Jézus képmásai, kérjük, hogy segítsen, alakítson, formáljon, finomítson szüntelenül! A Szűzanya segítségével Jézus-hordozókká kell érnünk, és erre képessé tesz minket a mi Urunk – foglalta össze az ünnep üzenetét a püspök atya.

Felhívta a figyelmünket a Szent István-i örökségre is. Történelmi hagyatékunk is arra bátorít, különösképpen itt, jász földön, és most, még a folyó Szent László-évben, hogy reménykedve tekintsünk a jövőbe! A 2020-as Eucharisztikus Világkongresszusra készülve emlékezett az 1938-as előző eseményre, a két világháború közti élénk hitéleti, mozgalmi életre, a romokból is építkezni tudó magyar néplélekre. Szeretettel említette az akkor tevékeny szerepet vállaló cserkészmozgalmat, a megújulás előmozdítóinak nevezte őket és szeretettel köszöntötte a jászberényi csapatot, lévén a püspök atya is cserkész.

A szentmise ünnepi fényét emelte a Liska József Katolikus Középiskola Vegyeskarának szereplése és Sisa Menyhért kántor orgonajátéka, aki erre az alkalomra szánt Mária-énekekkel segített imádkozni: „Máriával együtt kérünk, Szentlelkedet küldd el nékünk!” és „Rózsafüzér Királynéja, / mindnyájunknak édesanyja, / bajainkban, bánatunkban / ne hagyj el soha!”  A szentségi körmenet, az áldás és a himnuszok előtt Lantos Tiborné egy Lehel-kürtöt ajándékozott dr. Beer Miklósnak, hogy tartsa meg a jászokat jó emlékezetében és Vidovich Kálmán a 298. sz. Lehel Vezér Cserkészcsapat nevében a Jász Cserkészek Daloskönyvét adta neki ajándékba. Végül dr. Novák István főigazgató-plébános atya Isten áldását kérte bátor és őszinte közéleti szerepvállalására.

(Elhangzott a 2017. szeptember 4-i tanévnyitón.)

Szeptember eleje van, itt állunk egy újabb tanév küszöbén, hamarosan tanulni és tudni hív minket a csengő. Ne úgy gondoljatok erre a napra, mint a szürke hétköznapok kezdetére, a monoton munka újraindulására! Új élmények, életre szóló tapasztalatok, még felfedezésre és megértésre váró tudás előtt álltok! Hamarosan újra találkoztok osztálytársaitokkal, barátaitokkal, élettel töltitek meg a jól ismert folyosókat és termeket. Kezdődnek a kis csatározások a dolgozatok és feleletek elhalasztásáért, a büfé előtti sorban állások, a testnevelés óra előtti átöltözésre igyekvés. Egy évfolyam most kezdi meg tanulmányait iskolánkban és bizony a végzős 12-eseknek ez lesz életük egyik legemlékezetesebb éve a szalagavató bállal, a ballagással és fiatal éveik egyik legnagyobb feladatával, a pályaválasztással. Mindannyiunknak van tehát feladata, munkája bőven! A Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert gondolataival indítjuk az új tanévet: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” A most kezdődő tanévre kívánunk erőt a jó gondolatokhoz, helyes döntésekhez, erőt igaz mozdulatokhoz, nehéz lépésekhez. Szavakat, figyelmet, békét.

Nagy szárnyakat szeretnék adni neked,

hogy szállj,erőseket,mint a karvalyé,

hogy a szabadság magasságában könnyű szárnyalással lebegni tudj,

és siklani az élet színein át,

a csendben meghallani a szelet,

és minden szót, melyből mesék születnek.

Emlékezz erre, és élvezd a repülést a tenger felett,

a fűszálakon át, sőt - miért is ne?!-,

akár széttépett álmok között, mert mindennek, még a zúzmara jegének is értelme van.

Erős szárnyakat szeretnék adni neked,

hogy leküzd a távolságot,

a port, mely a szívedet szorítja,

és mindazt, mi aranynak látszik,

de amely valójában nem az.

Nagy szárnyakat szeretnék adni neked,

sűrű pelyheset,

hogy megóvjon, ha elvétenéd a repted,

és ha le is zuhansz, ne essen bajod.

Íme hát a szárnyak, melyeket adni szeretnék neked,

de nem lehet, mert csak te vagy, ki magadnak őket megteremtheted.

Kérjük együtt a Szentlélek kiáradását, és segítségét ez évi munkáinkhoz!

Jöjj, Szentlélek Úristen!

Helyettesítsd csendes nyugalommal,

A bennünk lévő feszültséget.

Helyettesítsd csendes bizalommal,

A bennünk lévő aggodalmat.

Helyettesítsd erős hittel,

A bennünk lévő félelmet.

Helyettesítsd a kegyelem édességével,

A bennünk lévő keserűséget.

Helyettesítsd ragyogó fényeddel,

A bennünk lévő sötétséget.

Helyettesítsd szerető melegeddel,

A bennünk lévő hideget.

Helyettesítsd fényességeddel,

A bennünk lévő éjszakát.

Helyettesítsd üdítő tavaszoddal,

A bennünk uralkodó hideg telet.

Egyengesd ferdeségünket.

Vedd el büszkeségünk élességét,

De mélyítsd el alázatosságunkat.

Gyújtsd meg szeretetünk tüzét,

De oltsd ki szenvedélyeink tüzét.

Tedd, hogy úgy lássuk magunkat,

Ahogy Te látsz minket.

Engedd, hogy úgy lássunk Téged, ahogyan azt Te kívánod.

Így legyünk boldogok a Te szavaid szerint:

"Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent!"

Miért? Minek?

Mottó: „Aki veszi a bátorságot, hogy csendben maradjon, az felfedezi az Isten jelenlétét.” (Marie Michel OCD)

ember:

• Test – fodrász, kozmetika, fitnesz
• Lélek – ima, szentségek, Biblia, lelkigyakorlat

lelkigyakorlat = lelki elmélyülés, Istennel való találkozás alkalma

cél:  

• eltávolítsuk magunkból a rendezetlenséget
  megtaláljuk az isteni akaratot
  életünket e szerint rendezzük
  erőt is kapunk ehhez

Személyes út: Az ember segítséget kap, hogy megszabaduljon attól, ami akadályozza Isten felé, hogyan változtasson az életén.

A kezdetekben, a keresztény ókorban sem volt ismeretlen elcsendesedés. (remeték, szerzetesek).

Középkor:

• Loyolai Szent Ignác – a jezsuita rend alapítója
• Lelkigyakorlatos könyve
• Elmélkedési módszerek: a Jézus által meghirdetett értékek mellett, az egész életre szóló jó elhatározáshoz vezetnek

Szent Pál: Galatákhoz írt levél (Gal 5,13) „Testvérek, a meghívástok a szabadságra szól, csak ne éljetek vissza a szabadsággal!”

Mi a szabadság?

• ajándék
• választási, döntési lehetőség
• felelősség
• kényszertől való mentesség

Fajtái: háromnapos (adventi, nagyböjti) 8 napos, 30 napos

• célcsoportok: fiatalok, pedagógusok stb.
• pap vezeti – személyesen irányított
• szentgyónás – életgyónás
• Nem haszontalan időtöltés.
• „Valami hiányzik az életemből.”
• 2020 Budapest: Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
•  „Minden forrásom belőled fakad.” (Zsolt 87,7)

Augusztus utolsó hétvégéjén a Liska József Katolikus Középiskola tanári kara és vezetősége EFOP pályázati finanszírozásból Baranya megye székhelyén, Pécsett készült fel egy háromnapos kirándulás keretében a 2017/2018-as tanévre.

Az egész tanév során kitartó erő gyűjtését, a hangolódást és töltekezést dr. Novák István főigazgató atya vezette. A jól összeszokott, összetartó közösség Kecskeméten keresztül haladva tartott a 2010-ben Európa kulturális fővárosa címet elnyert Pécsre. Szálláshelyünk a belvárosi Dóm Zarándokházban és a Ciszterci Házban volt. Első kiránduló napunkon bejártuk a 2014-ben hungarikummá nyilvánított, megújult Zsolnay Kulturális Negyed felbecsülhetetlen értéket bemutató gyűjteményeit. Itt élt és alkotott a porcelángyártásról ismert Zsolnay család a 19-20. században. A múlt megőrzése mellett a jelen bemutatása is szerepet kap a kiállító tereken, és szinte tapintani, magunkba szívni lehet a fantasztikus kreativitásról és szépérzékről valló, világhírű, legendás kézműves munka szellemét. Az esti közös vacsora, belvárosi séta és nézelődés lehetőséget teremtett az eszmecserére, az új tanév kihívásaira való készülődésre, egymás felé való nyitásra, hiszen ilyen kötetlen helyzetben ritkán találkozik a több mint 70 fős közösség.Másnap az ezeréves történelmi múlttal rendelkező, egyedülállóan négytornyú székesegyházba vezetett utunk, ahol szintén letűnt évszázadok kultúrája és őseink hite köszönt vissza a török időben megrongált Árpád-kori szobroktól és domborművektől kezdve a magyar történelmi sorsfordulókat megjelenítő Mária-kápolnán át a híres Jézus Szíve szoborig. Híven őrzi az egykori reneszánsz fellegvár eszméjét az altemplomban nyugvó reneszánsz gondolkodó, az első magyarországi költő és pécsi püspök, Janus Pannonius sírhelye. A toronyból a baranyai lankákat és környező erdőket csodáltuk meg, majd dr. Udvardy György, pécsi megyéspüspök várt minket baráti beszélgetésre a püspökség épületében. A katolikus egyház égisze alatt végzett közoktatás saját egyházmegyés tapasztalatait megvitatva elmondta, hogy hatalmas potenciált lát a katolikus iskolákban. A nyugodt pedagógusi légkör megteremtésén túl nagy érdemeket tud szerezni egy-egy egyházi iskola a hálóvetésben: lelkeket tudunk menteni az értékek mentén történő oktató-nevelő munka során, Isten országának és nemzetünk gyarapodásának ügyén dolgozva. A püspök úr meghallgatta a jászsági viszonyokról történő beszámolót, a Liska Tagintézmény történetét és gratulált az Egri Egyházmegye legnagyobb létszámmal működő katolikus iskolájához. A közösen elköltött ebéd után a hegyekben megbújó Mária-kegyhelyre, Máriagyűdre tartottunk. A Pécsi Egyházmegye területén található Máriagyűdi Kegyhely hosszú évszázadok óta ad vigasztalást a testi-lelki gyógyulásra váró zarándokoknak, akik évről évre hitük kifejezéseként látogatnak el a Szűzanya lábához, és közbenjárását kérve adnak hálát Isten oltalmáért. Eleink a súlyos terheket hozó nehéz időkben a kegyhely csodájából merítettek erőt és hitet. Az évszázadok során a ferences rend gondoskodása, később az egyházmegyés papok odaadó szolgálata megőrizte ezt a gazdag ajándékot. Mi is ezért érkeztünk ide: a főigazgató atya celebrálta szentmisén pedagógusaink olvastak fel és teljesítettek zenei szolgálatot. Kértük Égi Édesanyánk pártfogását a 800 főt meghaladó tanulóifjúságunk minden diákjára, az előttünk álló komoly munkára. Látogatást tettünk a máriagyűdi Levendulás Házban, amelynek vezetője a kegytemplom kántora. Kóstoltunk levedulaszörpöt, -pálinkát, -lekvárt. A déli lankákat járva nem maradhatott el a hazai szőlő- és bortermesztés egyik fellegvárának, a villányi pincesornak a meglátogatása sem. A borkóstoló és a bőségtál méltán csiklandozta ízlelőbimbóinkat, majd megtéve hatását az édes nedű megpróbálta rekeszizmainkat.

A harmadik napon hazafelé vettük az irányt, ezúttal Baján keresztül. A méltán híres halászlé és túrós csusza elköltése után a hosszú buszút lehetőséget teremtett az élmények rendszerezésére és az újonnan nyert energia elraktározására a következő héten kezdődő munkálkodásra.